Aktualitások

Magyar Hebraisztikai Konferencia
ELTE, 2018. február 8.

A Magyar Hebraisztikai Társaság, immár hagyományteremtő céllal – a 2016. január 27-i Schweitzer József Emlékkonferencia, majd a 2017. február 14-én a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tartott első Schweitzer-lectures folytatásaként – 2018. február 8-án ismét megrendezi egynapos konferenciáját, amellyel a Társaság alapító elnöke, Prof. dr. Schweitzer József (1922–2015) egykori országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója emléke előtt tiszteleg. A 2018. februári konferenciát az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszéke szervezi.
A Magyar Hebraisztikai Konferencia célja kettős. Egyrészt fórumot biztosít, amelyen a Magyar Hebraisztikai Társaság tagjai, és általában a magyarországi és határon túli hebraisták megismerhetik egymás kutatásait, reflektálhatnak egymás munkájára, és tágabb értelemben is ápolhatják szakmai kapcsolataikat.
Másrészt célunk a hebraisztika és a társtudományai közötti párbeszéd elősegítése is. Ezért idén kiemelt hangsúlyt kap az interdiszciplináris párbeszéd, azaz olyan kutatók részvételének a bátorítása, akik rokon tudományokkal – többek között társadalomtörténettel, irodalomtörténettel, nyelvészettel, vallás-tudománnyal, antropológiával – foglalkoznak, és munkájuk hebraisztikai, judaisztikai, bibliatudományi vonatkozásai relevánsak lehetnek a Magyar Hebraisztikai Társaság tagsága számára is; illetve ők maguk is profitálhatnak a hebraista közösséggel való eszmecseréből.
A konferencián 30 perc áll egy előadó rendelkezésére, amelynek javasolt megosztása 20-22 perc előadás és 8-10 perc diszkusszió. Az előadások nyelve magyar vagy angol. Kizárólag új – publikálatlan vagy frissen publikált, de a hazai szakmai közönség által még nem ismert – eredményeket várunk.
Az előadások tárgya a hebraisztika valamennyi részterületéhez kapcsolódhat. A Magyar Hebraisztikai Konferencia alapkoncepciója az, hogy minden kutató saját aktuális kutatását mutathatja be, tematikus megkötések nélkül. Azonban két kiemelt kérdés köré szeretnénk egy-egy szekciót szervezni, külön invitálva azon kollégákat, akik ezekhez kapcsolódó projekteken dolgoznak:

Jelentkezni három formában lehet. Rendes absztraktot a Magyar Hebraisztikai Társaság tagjai is, és mások is benyújthatnak, ezek kettős anonim bírálaton mennek keresztül. Nem anonim tagi absztraktot a Magyar Hebraisztikai Társaság azon tagjaitól fogadunk el, akik a 2017. évre vonatkozóan a jelentkezési határidőig rendezték a tagdíjukat. Végül a poszterszekcióban frissen indult és folyamatban lévő kutatások részeredményeinek, „juniorabb jellegű” hallgatói projekteknek, valamint vizuálisan jól megjeleníthető témáknak, kipróbálható adatbázisoknak, szoftvereknek biztosítunk megjelenési lehetőséget.
A konferencia honlapján – http://mhk.elte.hu/ – olvasható a részletesebb felhívás. Az itt található űrlapon keresztül lehet 2017. december 18-ig a legfeljebb egy oldal hosszúságú absztraktokat benyújtani.
Várjuk a kollégák jelentkezését, akiket arra is kérünk, bátorítsák tehetséges hallgatóikat, dokto-randuszaikat, hogy előadással vagy poszterrel ők is megjelenjenek a Magyar Hebraisztikai Konferencián.

Haszidok könyve.

Könyvbemutató videó anyaga

Szemelvények a műből


Megjelent
R. Jehuda he Haszid / Kozma Emese (ford., jegyz.) / Koltai Kornélia (szerk.) / Visi Tamás, (előszó), Széfer ḥaszidim /

Haszidok könyve.

Kozma Emese fordításában (Studia Hebraica Hungarica 3, sorozatszerkesztő: Zsengellér József; L’Harmattan – Magyar Hebraisztikai Társaság, 2016)

Elérhető a kiadóknál és a L’Harmattan üzleteiben, partnereinél


A Haszidok könyve jelenlegi ismereteink szerint egy középkori zsidó közösség alkotása, amely a 13. századtól Haszidé Askenáz néven vált ismertté. A közösség tagjai a Rajna mentén tevékenykedtek, értékrendjük középpontjában az alázat, az istenfélelem, a megtérés, a vezeklés és a kölcsönös segítségnyújtás állt, valamint sajátos misztikus tanítással is rendelkeztek. A közösség egyik kiemelkedő alakja R. Jehuda he-Haszid volt (meghalt 1217-ben), őt tekintjük a mű értelmi szerzojének.

A Haszidok könyve magyar fordítása révén betekintést nyerhetünk a Haszidé Askenáz mindennapjaiba: kedvünkre szemezgethetünk a közösség életformáját meghatározó vallásjogi döntések és elbeszélések között, belefeledkezhetünk a haszidok életéről, tetteiről szóló beszámolókba, és magukkal sodorhatnak a tanulságos, gyakran humoros történetek, példázatok, folklorisztikus mesék. S tulajdonképpen mindegy is, hogy ezek a történetek valósak-e vagy pedig fiktívek. Mert a szöveg minden egyes során áthat az Örökkévaló és a másik ember iránti hűség és szeretet igénye, a jócselekedetek szépsége és fontossága. S ha netán e középkori haszid közösség életének fokozatos megismerése során bennünk is megszületik a vágy egy önzetlenebb és alázatosabb életre, akkor a Haszidok könyve majd’ ezer év után is aktuális, és éppúgy betölti a rendeltetését, mint hajdan, a Rajna mentén.

A mű az eredeti nyelven kívül a jelen kiadás jóvoltából a világon elsőként magyarul szólalhat meg, ugyanis a teljes szöveget fordításban eddig még soha nem publikálták. A magyar nyelvű fordítás Dr. Kozma Emese hebraista, középkori zsidó kultúra-kutató munkája. A szöveggondozást Dr. Koltai Kornélia hebraista végezte.