Aktualitások
Tanulmánykötet az Ószövetség és a reformáció kapcsolatáról

„Az Ószövetség és a reformáció” címmel, a reformáció emlékévében tartott tudományos konferencia anyagából a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanulmánykötetet jelentetett meg, mely az Acta. Debreceni teológiai tanulmányok kiadványsorozat 11. köteteként látott napvilágot Kustár Zoltán és Németh Áron szerkesztésében. A kiadványban szereplő tizennégy tanulmány a héber nyelvű Ószövetség és a protestantizmus sokrétű kapcsolatába engedi betekinteni az olvasót.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem a reformáció kezdetének jubileumi, 500. évfordulójára meghirdetett emlékév szakmai rendezvényeihez – többek között – egy olyan tudományos konferenciával is hozzájárult, mely az Ószövetség és a reformáció kapcsolatát állította fókuszba. A konferencia tizennégy meghívott előadó részvételével 2017. április 11–12. között zajlott Debrecenben. Az interdiszciplináris és ökumenikus dimenziókat egyaránt szem előtt tartó programban az ószövetségi tudománytörténeti és exegetikai témák mellett helyet kaptak a rendszeres teológia, a gyakorlati teológia, a hebraisztika, a magyar irodalom- és művelődéstörténet, sőt a kortárs egyházi zene szempontjai is.

Köszönet a konferencia előadóinak, amiért valamennyien vállalták, hogy előadásukat tanulmánnyá átdolgozva e most megjelent konferenciakötet rendelkezésére bocsátják. A konferencia megvalósulását és a tanulmánykötet megjelenését a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, valamint a Reformáció Emlékbizottságon keresztül az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta a REB-17-KONFERENCIA-0004 pályázat keretében.

A tanulmánykötet szerzői: Arany János, Balla Ibolya, Balogh Csaba, Benyik György, Bölcskei Gusztáv, Enghy Sándor, Győri L. János, Jutta Hausmann, Kiss Jenő, Koltai Kornélia, Kustár Zoltán, Németh Áron, Varga Gyöngyi, Zsengellér József.





2018. Március 7-én került sor a Schweitzer József-emlékdíj átadására, ünnepélyes keretek között, az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékén. A 2018-as évben — a kuratórium döntése alapján — Xeravits Géza egyetemi tanár, a Magyar Hebraisztikai Társaság alelnöke kapta a magas rangú szakmai kitüntetést.
A díjátadón Zsengellér József MHT-elnök, kuratóriumi tag köszöntötte a díjazottat és az átadó díszvendégeit: a díjat alapító Schweitzer családot; Xeravits Géza feleségét, Bódis Krisztinát; a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriumi tagságát, valamint az ünneplésre egybegyűlteket.
Zsengellér elnök a köszöntő beszéd után felkérte Komoróczy Gézát, hogy a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriumának nevében, a szakmai zsűri elnökeként méltassa a díjazott munkásságát. A laudáció itt itt olvasható.
A méltatást követően Schweitzer Józsefné átadta a Schweitzer József-emlékdíjat Xeravits Gézának.
A díjazott köszönőbeszédében kiemelte, hogy számára külön megtiszteltetés azt a díjat venni át, amelyet Schweitzer József néhai országos főrabbi emlékére alapítottak, akinek óráit maga is látogathatta hebraisztika szakos diákként a Rabbiképzőben, az 1990-es években.
A hivatalos aktus után jó hangulatú kötetlen beszélgetés következett: a jelenlévők élvezhették a „két Géza” közt kibontakozott szellemes dialógus sziporkáit — a diskurzus során megidézték a távollevő „harmadikat”, Vermes Gézát is.
A díjazottnak ezúton is szívből gratulálunk, és köszönjük a díjátadó méltó lebonyolításában segédkező valamennyi közreműködő munkáját!
A Szervezők nevében,
Koltai Kornélia

Ps. A díjátadó legfontosabb pillanatait rögzítő képgaléria itt itt megtekinthető.


Idén is összeült a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriuma, és a Schweitzer családdal egyetértésben - a Család képviselőjével: Schweitzer Gáborral közösen - egyhangúlag úgy határozott, hogy a Schweitzer József-emlékdíjat a 2018-as évben Xeravits Géza egyetemi tanárnak ítéli oda, aki kimagasló szakmai munkásságát az elmúlt évben is publikációk sorával bizonyította.
Kérem, olvassák el a mellékletben található kuratóriumi döntés szakmai indoklását itt!
Xeravits Géza Elnökhelyettes Úrnak szívből gratulálunk, és születésnapja alkalmából sok boldogságot kívánunk, Isten éltesse sokáig!


Beszámoló az MHT elmúlt évekbeli munkájáról - 2018.02.08.

Jegyzőkönyv, MHT-Közgyűlés_ 2018-02-08




Magyar Hebraisztikai Konferencia
ELTE, 2018. február 8.

A Magyar Hebraisztikai Társaság, immár hagyományteremtő céllal – a 2016. január 27-i Schweitzer József Emlékkonferencia, majd a 2017. február 14-én a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tartott első Schweitzer-lectures folytatásaként – 2018. február 8-án ismét megrendezi egynapos konferenciáját, amellyel a Társaság alapító elnöke, Prof. dr. Schweitzer József (1922–2015) egykori országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója emléke előtt tiszteleg. A 2018. februári konferenciát az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszéke szervezi.
A Magyar Hebraisztikai Konferencia célja kettős. Egyrészt fórumot biztosít, amelyen a Magyar Hebraisztikai Társaság tagjai, és általában a magyarországi és határon túli hebraisták megismerhetik egymás kutatásait, reflektálhatnak egymás munkájára, és tágabb értelemben is ápolhatják szakmai kapcsolataikat.
Másrészt célunk a hebraisztika és a társtudományai közötti párbeszéd elősegítése is. Ezért idén kiemelt hangsúlyt kap az interdiszciplináris párbeszéd, azaz olyan kutatók részvételének a bátorítása, akik rokon tudományokkal – többek között társadalomtörténettel, irodalomtörténettel, nyelvészettel, vallás-tudománnyal, antropológiával – foglalkoznak, és munkájuk hebraisztikai, judaisztikai, bibliatudományi vonatkozásai relevánsak lehetnek a Magyar Hebraisztikai Társaság tagsága számára is; illetve ők maguk is profitálhatnak a hebraista közösséggel való eszmecseréből.
A konferencián 30 perc áll egy előadó rendelkezésére, amelynek javasolt megosztása 20-22 perc előadás és 8-10 perc diszkusszió. Az előadások nyelve magyar vagy angol. Kizárólag új – publikálatlan vagy frissen publikált, de a hazai szakmai közönség által még nem ismert – eredményeket várunk.
Az előadások tárgya a hebraisztika valamennyi részterületéhez kapcsolódhat. A Magyar Hebraisztikai Konferencia alapkoncepciója az, hogy minden kutató saját aktuális kutatását mutathatja be, tematikus megkötések nélkül. Azonban két kiemelt kérdés köré szeretnénk egy-egy szekciót szervezni, külön invitálva azon kollégákat, akik ezekhez kapcsolódó projekteken dolgoznak:

Jelentkezni három formában lehet. Rendes absztraktot a Magyar Hebraisztikai Társaság tagjai is, és mások is benyújthatnak, ezek kettős anonim bírálaton mennek keresztül. Nem anonim tagi absztraktot a Magyar Hebraisztikai Társaság azon tagjaitól fogadunk el, akik a 2017. évre vonatkozóan a jelentkezési határidőig rendezték a tagdíjukat. Végül a poszterszekcióban frissen indult és folyamatban lévő kutatások részeredményeinek, „juniorabb jellegű” hallgatói projekteknek, valamint vizuálisan jól megjeleníthető témáknak, kipróbálható adatbázisoknak, szoftvereknek biztosítunk megjelenési lehetőséget.
A konferencia honlapján – http://mhk.elte.hu/ – olvasható a részletesebb felhívás. Az itt található űrlapon keresztül lehet 2017. december 18-ig a legfeljebb egy oldal hosszúságú absztraktokat benyújtani.
Várjuk a kollégák jelentkezését, akiket arra is kérünk, bátorítsák tehetséges hallgatóikat, dokto-randuszaikat, hogy előadással vagy poszterrel ők is megjelenjenek a Magyar Hebraisztikai Konferencián.

Haszidok könyve.

Könyvbemutató videó anyaga

Szemelvények a műből


Megjelent
R. Jehuda he Haszid / Kozma Emese (ford., jegyz.) / Koltai Kornélia (szerk.) / Visi Tamás, (előszó), Széfer ḥaszidim /

Haszidok könyve.

Kozma Emese fordításában (Studia Hebraica Hungarica 3, sorozatszerkesztő: Zsengellér József; L’Harmattan – Magyar Hebraisztikai Társaság, 2016)

Elérhető a kiadóknál és a L’Harmattan üzleteiben, partnereinél


A Haszidok könyve jelenlegi ismereteink szerint egy középkori zsidó közösség alkotása, amely a 13. századtól Haszidé Askenáz néven vált ismertté. A közösség tagjai a Rajna mentén tevékenykedtek, értékrendjük középpontjában az alázat, az istenfélelem, a megtérés, a vezeklés és a kölcsönös segítségnyújtás állt, valamint sajátos misztikus tanítással is rendelkeztek. A közösség egyik kiemelkedő alakja R. Jehuda he-Haszid volt (meghalt 1217-ben), őt tekintjük a mű értelmi szerzojének.

A Haszidok könyve magyar fordítása révén betekintést nyerhetünk a Haszidé Askenáz mindennapjaiba: kedvünkre szemezgethetünk a közösség életformáját meghatározó vallásjogi döntések és elbeszélések között, belefeledkezhetünk a haszidok életéről, tetteiről szóló beszámolókba, és magukkal sodorhatnak a tanulságos, gyakran humoros történetek, példázatok, folklorisztikus mesék. S tulajdonképpen mindegy is, hogy ezek a történetek valósak-e vagy pedig fiktívek. Mert a szöveg minden egyes során áthat az Örökkévaló és a másik ember iránti hűség és szeretet igénye, a jócselekedetek szépsége és fontossága. S ha netán e középkori haszid közösség életének fokozatos megismerése során bennünk is megszületik a vágy egy önzetlenebb és alázatosabb életre, akkor a Haszidok könyve majd’ ezer év után is aktuális, és éppúgy betölti a rendeltetését, mint hajdan, a Rajna mentén.

A mű az eredeti nyelven kívül a jelen kiadás jóvoltából a világon elsőként magyarul szólalhat meg, ugyanis a teljes szöveget fordításban eddig még soha nem publikálták. A magyar nyelvű fordítás Dr. Kozma Emese hebraista, középkori zsidó kultúra-kutató munkája. A szöveggondozást Dr. Koltai Kornélia hebraista végezte.